2022. február 12. 19.00 óra, KamarateremOnline jegyvásárlásBelépőjegy: 3400 Ft
 
Maros András: Redőny
Az Orlai Produkció előadása
 
Szereplők:
Eva – László Lili
Attila – Schruff Milán
Márta, Éva anyja – Lass Bea
Nándi, Attila és Éva fia – Pataki Ferenc
Berci, Attila öccse – Rohonyi Barnabás
 
Író: Maros AndrásDíszlettervező: Fekete AnnaJelmeztervező: Kiss JulcsiA rendező munkatársa: Varga Miklós
Rendező: Ujj Mészáros Károly
Producer: Orlai Tibor
 
Egyáltalán nem mindegy, ki áll be a Büdös Gizi lagziján vonatozni… hogy ki ki mögé kerül – Nándi szempontjából pláne nem mindegy. Nándi szülei, Attila és Éva ezen a rendezvényen jönnek össze, miután a vonat egymást követő kocsijai lesznek. Hamar kiderül, hogy közös életüknek nem a gyerekük a főszereplője, hanem a redőny. Legalábbis Éva számára mindenképp, akinek mellesleg az anyja (Márti) is jelen van… amikor jelen van… meg amikor nincs. Ő nem redőnypárti, sőt. De mitől tud ennyire fontos lenni a redőny? Mit tud egy redőny? Hát, sok mindent. Ha leengedik, eltakar; ha felhúzzák, megmutatja, mi van kint… vagy bent. (Feltéve, ha működik.)
 
A Redőny vicces és szórakoztató darab. A Redőny megrázó és elgondolkodtató darab. Hogyan lehetséges ez a paradoxon? Maros András úgy meséli el egy, a tradicionális szerepre kényszerített nő sorstragédiáját, hogy közben szűkszavú, pergő ritmusú, briliáns dialógusokat működtet. Maros elképesztő nyelvezetet használ, humora a legnagyobbakat – Esterházyt, Parti Nagy Lajost – juttatja eszünkbe, mégis legalább annyira egyedi, mint az említettek. Maros egyszerre teszi otthonossá, „rögvalóság ízűvé”, hihetővé, ugyanakkor elemeltté a darabot. Miközben elemi erővel nevettet, a szerkezet drámai erejű, szikár és fájdalmas marad; a darab vége pedig igazi katarzissal kecsegtet…
Külön köszönet Blastik Noéminek.
A mű a Nyílt Fórum támogatásával jött létre.
Az előadás az Óbudai Kulturális Központtal együttműködésben jött létre.

2022. február 23. 19.00 óra, KamarateremOnline jegyvásárlásBelépőjegy: 3400 Ft
 
Eric Assous: Mesterhármas
Az ArtSzíntér előadása
 
Jeanne – Marjai VirágMaxime – Jakab CsabaClaude – Ozsgyáni Mihály
Rendező: Halasi Imre
Díszlet-jelmez: Bozóki MaraDramaturg: Nemlaha GyörgyRendezőasszisztens: Majláth DóraFordító: Oláh KrisztinaProducer: Fekete Mária és Ernhaft Attila
 
Az őszinteséggel nem árt vigyázni. Főleg a házasságban. Vegyük például Maxime és Jeanne esetét, Vagyis a Mesterhármas alapproblémáját. Néhány évnyi boldog közös élet után egyszer csak a férjnek eszébe jut, hogy itt az ideje bevallani néhány félrelépését…Nem nagy ügy,ilyesmi minden párkapcsolatban előfordul – a felesége pedig könnyelműen lépre megy… És ezzel elindítja a kölcsönös gyanúsítgatások, a féltékenykedések lavináját! Tudjuk jól, egyetlen hazugság sincs következmények nélkül, mint ahogy egyetlen igazság sem teljesen veszélytelen. A bizalom egyszerre illúzióvá foszlik. Márpedig a házasságban nélkülözhetetlen az illúzió…

2022. január 22. 19.00 óra, Kamaraterem
A belépés ingyenes, regisztrációhoz kötött
A magyar kultúra napja alkalmából
 
Szilágyi EnikőMi lennék nélküled?
A Gyulai Várszínház ősbemutatója
 
Egy erdélyi színésznő vallomásai, Jászai Mari emlékiratainak felhasználásával
 
Írta, rendezte és előadja: Szilágyi Enikő
Dramaturg: Elek Tibor
 
Az előadás egy Jászai Mari naplójából, vallomásaiból és Szilágyi Enikői mai reflexióiból készült darabot visz színre. Az erdélyi származású színművésznő Románia és Magyarország színházai után játékával és énekével a legrangosabb nyugat-európai színpadokat is meghódította. 2017-ben a Francia Köztársaság Kulturális Minisztériuma „Művészet és Irodalom Lovagrend” kitüntetésben részesítette. Tavaly a Gyulai Várszínházban mutatta be a Trianonra emlékező előadói estjét, de láthattuk a marosvásárhelyi Yorick Stúdió Eltűntek című darabjában is.
 
A Jászai Mari emlékét megidéző előadással tükröt kíván tartani a jelen kulturális életnek, a nemzetét és nemzete érdekeit megtagadóknak, illetve az azt féltve óvóknak. Hogyan látta száz évvel ezelőtt, és hogyan látja ma egy magyar színművész a színház, az anyanyelv és a nemzeti kultúra fontosságát, szakmájának kiküszöbölhetetlen nehézségeit, az igazságkeresés konfliktusait, a művészi minőség igenléséért folytatott nemes harcot, a protekcionizmus elleni kétségbeesett küzdelmet, amelyeket a szakmai elismertség és siker sem feledtethet? Hogyan lehet, ha lehet megmaradni nemzeti értékőrzőnek a globalizáció mindent elsodró viharában? – efféle és még sok más izgalmas kérdéssel szembesíti nézőit a Gyulai Várszínház ősbemutatója.
 
Az előadásban a következő versek, szövegek hangzanak el:
 
Babits Mihály: Jászai Mari halálára
Petőfi Sándor:
Világosságot (részlet)SzínészdalAz ítélet
Vörösmarty Mihály: SzózatSzőcs Géza: Hitvallás

Várnagy Andrea és Farkas Lili koncertje az Ifjúsági hangversenybérlet sorozatban
 
Várnagy Andrea és Farkas Lili zongorakoncertjének célja, hogy a gyerekekhez is közel juttassa a klasszikus zenét – játékos, szórakoztató, szívet- és képzeletet megmozgató formában. Rövid négykezes karakterdarabok magyar költők verseivel összekapcsolva adják a koncert gerincét (sokszor kortárs költőknek is teret adva). A zongoraműveket olyan karakterben, témában hasonló versek egészítik ki, amelyek közel állnak a gyermekek világához, akik előtt fantáziájuk segítségével feltárul a hangjegyek mögötti titokzatos és csodálatos világ.
 
Helyszín: Erkel Ferenc Művelődési Központ

A Déryné Társulat produkciója
 
A magyar nyelvű színjátszás kivívóiként tiszteljük a vándorszínészeket, ezeket az eltökélt alakokat, köztük az olyan nagy formátumú személyiségekkel, mint Déryné is volt. Az előadás főhajtás a magyar színjátszás hőskora előtt, ahol romantikus szerelmek, nagy fellángolások, szenvedélyes viszonyok szövevényében hol küszködnek, hol csatát nyernek hivatásuk, a magyar nyelvű színjátszás ügyéért folytatott küzdelemben. A színpadon megelevenedő miliőt átszövi a színház erejébe vetett hit, ezért a láthatatlan bizonyosságért zajló folytonos törekvés, melyben ki-ki a maga tehetségével, leleményességével vagy éppen fondorlatával próbál érvényesülni. Herczeg Ferenc kalandokkal, tréfákkal, felfokozott érzelmekkel kikövezett színművét a színészek hangszeres játéka teszi még virtuózabbá.
 
Helyszín: Vigadó

A vendégeket köszönti Fekete-Dombi Ildikó, az Erkel Ferenc Kulturális Központ és Múzeum Nonprofit Kft. kiállítóhelyekért felelős ügyvezető igazgatója.
 
A kiállítást megnyitja Kónya István, Gyula város alpolgármestere.
 
A tárlat az 1896-ban, Gyulán született, a magyar Toulouse-Lautrecként emlegetett festőművész, Szilágyi István alkotásait mutatja be, aki mindössze 126 cm magas volt, tehetsége azonban az égig ért.
 
A megnyitóra katalógus készül, amelyet a jelenlévők a helyszínen ajándékba kapnak.
 
A kiállítás megtekinthető: 2022. április 2-ig.
 

Vendég: Peres Vivi és Bíró Mesi
Helyszín: Vígadó
 
Belépő elővételben: 2.500 Ft
/Kapható a Művelődési Központ jegypénztárában/
Belépő a helyszínen: 3.000 Ft

Vendég: Peres Vivi és Bíró Mesi
Helyszín: Vígadó
Belépő elővételben: 2.500 Ft

/Kapható a Művelődési Központ jegypénztárában/
Belépő a helyszínen: 3.000 FtVendég: Peres Vivi és Bíró Mesi
Helyszín: Vígadó
Belépő elővételben: 2.500 Ft
/Kapható a Művelődési Központ jegypénztárában/
Belépő a helyszínen: 3.000 Ft