2022. augusztus 17. 20.30 óra, VárszínpadOnline jegyvásárlásBelépőjegy: 2900 Ft – 2400 Ft – 1900 Ft
 
Carlo Gozzi: A szarvaskirály
A Gyulai Várszínház és a Karinthy Színház bemutató előadása
 
Szereplők:
Cigolotti – Pallag Márton
Deramo – Benedek Dániel
Angela – Szalai Katalin
Tartaglia – Szabó Sebestyén László
Clarice, Smeraldina – Fehér Anna
Leandro, Brighella – Katona Levente
Pantalone, Truffaldino – Balaskó Bence
 
Díszlet, Jelmez – Ondraschek Péter
Rendező – Berettyán Nándor
 
Míg Goldoni nevével bizonyosan találkozott már a színházszerető közönség, nagy vetélytársa, Carlo Gozzi nevét kevesebben ismerik. Pedig Gozzi keleti mesék által ihletett szövegeiből készült az operairodalom számos librettója, Puccinit, Wagnert és Prokofjevet is megihletve. A Szarvaskirály bonyolult szövésű, a fantáziavilágba is elkalandozó meséje a látszatról, a csalásról és az igaz szerelem erejéről szól. A folytonos szerepcserék közepette arra keressük a választ, hogy miben rejlik az emberi önazonosság. Vajon felfedezzük-e egy szeretett alakban az egyre zsarnokibb vonásokat, vagy felismerjük-e vonzódásunk egykori tárgyát a testi változásban, romlásban is? Mindeközben nem feledhetjük, hogy a szerző az itáliai vásári komédia utolsó nagy alakja: a lendületes, friss hangú előadás egyik fő eszköze a könnyeket fakasztó humor.

2022. augusztus 16. 20.30 óra, TószínpadOnline jegyvásárlásBelépőjegy: 2900 Ft – 2400 Ft – 1900 Ft
 
Duda Éva Társulat: RAMAZURI – tánc-cirkuszi felfordulás – Special edition sztárvendégekkel
tánc-cirkuszi felfordulás
A Duda Éva Társulat és a Nemzeti Táncszínház előadása
 
Alkotó táncművészek:
Eleonora Accalai, Bundschuh Vera, Dévai Lúcia, Dragos Dániel, Füzesi Csongor, Ivanov Gábor, Javier Mario Salcedo Hernández, Kovács Mátyás, Pataki Noémi, Szilvási Anna
Zeneszerzők és előadók: Farkas Izsák, Szarvas Dávid
Színészek: Földes Eszter, Szabó Győző
Díszlet: Duda Éva
Jelmez: Kiss Julcsi
Fénytervező: Pető József
Trénerek: Csuzi Márton, Lakatos Leonetta, Lennart Paar, Ott Olivér, Újvári Milán, Zoletnik Zsófia
Koreográfus asszisztensek: Csák Beatrix, Vitárius Orsolya
Produkciós vezető: Huszár Ágnes
Produkciós menedzser: Vodál Anita
Rendező – koreográfus: Duda Éva
 
A RAMAZURI nevettet, ellazít, feltölt és elkápráztat.Látványos és nagyszabású, élőzenével kísért és akrobatikai elemekkel tarkított tánc-cirkuszi kavalkád, melyben derűs és szellemes koreográfiák követik egymást.
 
Ebben a világban maga a mozgás a nyelv, amit a test és az arcjáték beszél el. Humor és dráma kéz a kézben jár, miközben egyformán vannak jelen szelíd és harsány megoldások,  elegancia és komédia, valóság és fantasztikum. Ez a produkció egy élesre csiszolt groteszk tükör, melyben fenséges és esetlen emberi vonásokat láthatunk nagyító alatt megelevenedni. Az előadás egyik fő eleme a látvány, miutánspeciális eszközök és térelemek adnak lehetőséget meghökkentő mozdulatok és egy különleges formavilág kibontakozásának. Farkas Izsák és Szarvas Dávid élőzenei duója pedig garantálja a teljesen egyedi karneváli hangulatot, melyben az elektrowsing, az etno, a jazz és hip-hop irányzatok is megjelennek.
 
Külön köszönet: Faller Zoltán – airtrack.hu, Gortva Krisztián, Ott Olivér – Pattanj Sportegyesület, Vági Bence – Recirquel
 
Támogatók: EMMI, Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, Nemzeti Kulturális Alap, Nemzeti Táncszínház, Budapest Főváros XI. kerület Újbuda Önkormányzata, Függetlenül Egymással Közhasznú Egyesület, Inspirál Cirkuszközpont, Movein Stúdió, Viwa Vitaminvíz

2022. augusztus 15. 18.00 óra, Vár mögötti ligetA belépés ingyenes
 
Zalán Tibor: Miska
Álom-játék etűdök Schéner Mester motívumaira
A Békéscsabai Meseház előadása
 
Játsszák: Soós Emőke, Biró Gyula
 
Író, dramaturg: Zalán Tibor
Zeneszerző: Lovas Gábor
Díszlet: Rádi Sándor
Jelmez: Oláh Tímea
Rendezőasszisztens: Széll Boglárka
Rendező: Bereczki Csilla
 
„A schéneri világ teli van ragyogással, vidámsággal, gyermeki mosollyal és naivitással, reménnyel és derűvel.” Zalán Tibor
 
A színdarabot, ami Schéner Mihály, Kossuth-díjas képzőművész, a Meseház megálmodója életének meseszerű, szürreális motívumainak felhasználásával íródott, Zalán Tibor álmodta papírra. A Mestert, életének fordulópontjain kísérhetjük a születéstől a felnőtté válásig. Az anyai szeretet határtalan ereje, a világ színessége, szépsége, a jó és a rossz küzdelme, a kísértés, a győzelem öröme és az elengedés fájdalma jelenik meg az előadásban. Mindannyiunk életének mérföldkövei.
 
Az előadás látványa Schéner Mihály műveit idézi, a garabonciás Mestert, aki groteszk figurákkal népesítette be világát. Az élet fordulópontjait önmagukban is értékes zeneszámok, betétdalok fogják össze, egyéni stílusban egészítve ki a vizuális élményt.
 
Az előadást 10 éves kortól ajánljuk, középiskolások és felnőttek figyelmébe.
 

Tamási Áron Napok
2022. augusztus 14. 20.00 óra, TószínpadOnline jegyvásárlásBelépőjegy: 100 Ft regisztrációs jegy
 
 
Tamási Áron – Szarka Gyula: Ördögölő Józsiás
A Forrás Színház, a Soproni Petőfi Színház és a Zentai Magyar Kamaraszínház koprodukciója
 
Szereplők:
JÓZSIÁS, Jázmina kérője, majd Tündérország királya – Papp Attila
JÁZMINA, tündérkirálylány – Molnár Anikó
BAKSZÉN, Jázmina kérője, majd kancellár – Savanyu Gergely
LÁMSZA, Tündérország királya – Pelsőczy László
KÁMZSA, égi mester – Major Zsolt
DILLÓ, tündér, Jázmina udvarhölgye – Kisfaludy Zsófia
IDILLÓ, első tündér, majd Jázmina udvarhölgye – Verebes Judit
MORDIÁS, az ördög vitézek főnöke – Horányi László
VILLIKÓ, Józsiás embere, majd ügymester – Marosszéki Tamás
FANFARUS, hopmester – Farkas Tamás
ROPOGÁN, pokolmester és ördögmágus – Dévai Zoltán
DURMONYÁS, ördög, udvari ülőmester – Kósa Zsolt
BABURA, Jázmina kérője, Bablónia királya / DUDARÓ, ördög, palotaőr – Szilágyi Áron
MURMOG, Jázmina kérője, Bagaria örököse / BABUCZ, ördög – Papp Arnold
 
Zeneszerző – Szarka Gyula
Díszlet – Pataki András
Jelmez – Szélyes Andrea
Koreográfus – Demcsák Ottó
Rendezőasszisztens – Simon Andrea
Rendező – Pataki András
 
Tamási darabja igazi tündérmese, a főhős – Ördögölő Józsiás – eposzi jelzőket idéző említőneve magában hordozza szinte az egész történetet: maga is a pokoli és az ideálisan jó, a démoni és az angyali erők örök küzdelmét jelképezi. Nem más ez a játék, mint a szegény legény győzelme eszessége, testi-lelki ereje révén a pokol urai felett. Ezt tetézi boldogsága a kedvesével, Jázminával – az édenükbe betolakodók, az ország dolgát hátráltatók viszont lelepleződnek, halállal lakolnak vagy kiűzetnek az országból, mert ezt kívánja a nép, a tisztesség, a fény és a remény őrizője.
 
Tamási üzenete – Szarka Gyula eredeti zenéjével és dalaival – a ma emberének is újult erővel szól: az emberi lélekben – ha csak egy szikrája létezik is a tisztességnek – az eszményi jóra való hajlandóság szeretne érvényesülni.
 
Az előadás a Déryné Program keretében valósul meg.

Tamási Áron Napok
2022. augusztus 14. 17.00 óra, Erkel Ferenc Művelődési KözpontOnline jegyvásárlásBelépőjegy: 2900 Ft – 1900 Ft
 
Tamási Áron: Vitéz lélek
A Békéscsabai Jókai Színház előadása
 
SZEREPLŐK:
Balla Péter: Czitor Attila
Lázár: Katkó Ferenc
Ambrus: Tege Antal
Boróka: Földesi Ágnes Villő
Nikita: Tomanek Gábor
Sári, Nikita felesége: Kovács Edit (Jászai Mari-díjas)
Kristóf: Beszterczey Attila
Rozáli, Kristóf felesége: Liszi Melinda
Panna: Tarsoly Krisztina
Csorba: Szabó Lajos
Büllents: Balázsi Róbert
Cigány: Bartus Botond szh.
Kisfiú: Mlinár Pál Bence
Kislány:  Kiss Anna Blanka
 
Súgó: Roszik Ivett
Ügyelő: Kadelka László
Díszlettervező: Horesnyi Balázs
Jelmeztervező: Igaz-Juhász Katalin
Zene: Cári Tibor
Rendezőasszisztens: Kiss Kata
Rendező: Kiss József (Jászai Mari-díjas)
 
Balla Péter háborúból, hadifogságból hazatérvén az egész székely falu legnagyobb megrökönyödésére egy szamarat vesz. A gyerekek gúnyolják, a felnőttek szánják, volt szerelme és annak férje, aki különben cséplőgépet vett, le akarja beszélni a szamártartásról, az elöljárók meg, minthogy az egész közösségre nézve szégyenletesnek tartják a dolgot, el akarják kobozni a jószágot. A kiinduló helyzet a szamár és a gép szembeállítása, a szamárról ugyanis megtudjuk, hogy jel: a nagy háború, a minden elvesztése utáni semmiből való újrakezdés jele. Gazdasági haszonban nyilván nem vetekedhet a géppel, jelképes erő tekintetében viszont a gép nem mérkőzhet vele.

Tamási Áron Napok
2022. augusztus 13. 20.30 óra, VárszínpadOnline jegyvásárlásBelépőjegy: 100 Ft regisztrációs jegy
 
Tamási Áron: Énekes madár
Szerelmes játék
A Hangjegy Színház előadása
 
Szereplők:
GONDOS ESZTER, vénleány: KATONA KINGA
GONDOS REGINA, vénleány: BARTA ÁGNES
GONDOS MAGDOLNA, fiatal leány: SZÁSZ JÚLIA
BAKK LUKÁCS, vénlegény, Eszter vőlegénye: BORDÁS ROLAND
PRÉDA MÁTÉ, vénlegény, Regina vőlegénye: KOVÁCS TAMÁS
KÖMÉNY MÓKA, fiatal legény: MÉSZÁROS MARTIN
KÖMÉNY IGNÁCNÉ, Móka anyja: SZŰCS NELLI
KATOLIKUS PAP, BOSZORKÁNY, HÁROM VÉNASSZONY, DOBOS EMBER: VRABECZ BOTOND
 
DÍSZLET, JELMEZ: ONDRASCHEK PÉTER
RENDEZŐ: SZABÓ SEBESTYÉN LÁSZLÓ
 
“S mikor azon a nyári szombat este mi egymásra néztünk, úgy egy kicsit jobban, akkor én már tudtam s ő is immár tudta, hogy együtt kerülünk fel a Göncöl szekerire.”
 
Az Énekes madár című szerelmes játék Tamási Áron egyik legszebb története: boldogságkeresés, szerelemkeresés, ég- s föld közt lebegés. Szereplői mi magunk vagyunk, mi, akik boldogságra, igaz, hű társra vágyunk. Döntéseinket a teljes élet elérésének érdekében hozzuk; ám a mélyben munkál egy meg nem nevezhető indulat, egy ősi, az emberi öntudat előtti erő – az ösztön, melynek senki sem parancsolhat.
 
Kiből lesz énekes madár, és kiből emberi varjú? S vajon a kicsi madár legyőzheti a nagy varjakat?
 
3 felvonás, 2 órában
 
Az előadás a Déryné Program keretében valósul meg.

Tamási Áron Napok
2022. augusztus 13. 17.00 óra, Erkel Ferenc Művelődési KözpontOnline jegyvásárlásBelépőjegy: 2900 Ft – 1900 Ft
 
Tamási Áron: Boldog nyárfalevél
A marosvásárhelyi Spectrum Színház előadása
 
Szereplők:
Vaska Gellért: Bogdán Zsolt m.v.
Kláris: Márton Emőke Katinka
Kupás Tódor: Pál Hunor
Barka: Kuczogi Veronika
Dobola Paskál: Tatai Sándor
Torzsa: György Károly
Mátyus: Kárp György
Vikota: Szász Anna
Lenge: Lengyel Gábor Roland
Asszonyok, katonák: a Maros Művészegyüttes táncosai.
Zenészek: a Maros Művészegyüttes zenekara.
 
Zene: Kelemen László
Koreográfia: Varga János
Díszlet, jelmez: Török Viola, Takács Tímea
Fénytechnika: Incze Róbert, Marthi Szilárd
Hangtechnika: Filip Ignác
Rendező: TÖRÖK VIOLA
 
A bezártság, a magány nyomasztó érzése, a hit egyéni és közös megélése, az együttérzés fontossága, a közös értékrendszer megtartó ereje, a szeretteinkkel való találkozás reménye, a vágy az újrakezdésre visszhangzik Tamási Áron testről és lélekről, bizalomról és a bizalommal való visszaélésről, a régi életforma feladását elváró, az új élet hamis ígéretéről szóló színpadi művében.
 
A Boldog nyárfalevél a szenvedés árán is a hűség bizonyosságát hordozza, a házastársét, a faluét. A vándorló szerzetes álruhájában a katonaságból visszatérő falu jegyzője – meglehetősen aljas próbatételek megrendezése után – boldogan hullhatott a földre, mint a lelkek harmatát hordozó falevél, mert a felesége után a falu is „jól vizsgázott”. (…)

Tamási Áron Napok
2022. augusztus 13. 10.00 óra, Kamaraterem
A belépés ingyenes
 
Tamási Áron konferencia
A Tamási Áron 125 Emlékév támogatásával, lebonyolító a Magyarság Háza
 
Program:
 
Bertha Zoltán: “Gond és reménység” – Tamási Áron eszmevilágáról
Cs. Nagy Ibolya: “a misztikum az emberi létezésre kiterjedő valóságotjelenti” – Test és lélek, Tamási Áron novellisztikája
Márkus Béla: A regényíró – Szirom és Boly
 Fried István: Tamási Áron önéletírása (A vadrózsa ága)
Béres László: Tamási-darabok rendezése mai szemszögből
Török Viola: Tamási színpadi nyelve és a néptánc összefüggései

Tamási Áron Napok
2022. augusztus 12. 20.30 óra, VárszínpadOnline jegyvásárlásBelépőjegy: 2900 Ft – 2400 Ft – 1900 Ft
 
Tamási Áron: Tündöklő Jeromos
A Gyulai Várszínház és a Nemzeti Színház bemutatója
 
Szereplők:
A Nemzeti Színház, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház tagjai, valamint meghívott vendégek és egyetemi hallgatók
 
Tündöklő Jeromos: Schnell Ádám
Sáska Mihály, korcsmáros: Kristán Attila
Gáspár, a Sáska fia: Kovács S. József
Bajna Gábor: Herczegh Péter
Ágnes, leány: Martos Hanga e.h.
Ákos, legény: Bordás Roland
Bálint, legény: Szép Domán
Lina, mindenesasszony: Gál Natália
Gyula, asztalos: Sőtér István
Bella, varrónő: Fornosi D. Júlia
Őrmester: Szilvási Szilárd
Plébános: Madácsi István e.h.
Jegyző: Ferenci Attila
Kántor: Varga József
Marci, az Ágnes apja: Szabó Imre
Nőrincné, a Bálint anyja: Orosz Melinda
Elek, az Ákos apja: Palyov Attila m.v.
Posztós asszonyok: Vass Magdolna, Orosz Ibolya
Dobos: Gieler Csaba m.v.
Dénkó: Balog János m.v.
Falusiak: Fülöp Tamás m.v, Cséke Adrienn
 
 
Díszlettervező: Csíki Csaba
A díszlettervező asszisztense: Bodor András e.h.
Jelmeztervező: Cs. Kiss Zsuzsanna
Zene: Lovas Gábor
Koreográfus: Darabos Péter
Ügyelő: Lencsés István
Súgó: Sütő Anikó
Rendezőasszisztens: Herpai Rita
 
Rendező: Márkó Eszter
 
 
„A becsület mellé kiharcoljuk a megélhető módot, mert ez jár nekünk Isten és ember előtt. De nem vagyunk mi koldusok, akiknek alamizsnát kell adni! Amivel csak holnapig lehet élni!”
 
„Vihar után örvendeni akar a szív és teremni a föld.”
 
Az Erdélyi Szépmíves Céh és a kolozsvári Magyar Színház 1936-ban meghirdetett drámapályázatának díjnyertes darabja volt Tamás Áron színpadi játéka, a Tündöklő Jeromos. A bírálóbizottság így méltatta a művet: „Székely falusi miliő. Első tekintetre reális, sőt naturalisztikus történet, amely mögött azonban csakhamar hatalmas misztikus háttér alakító erejét érezzük. Az alakok hús-vér figurák ugyan, de mégis többek, mint való személyek. A mi korunkat, egyéni és történelmi sorsunkat eldöntendő nagy eszmék képviselőinek mutatkoznak be az egyszerű emberek. (…) Csordultig telve van játékos humorral, nagy emberi jósággal és egyúttal mélységes komolysággal. Az egész darabot átlengi a székely táj sajátos illata, a hegyek éles levegője. Ez a színjáték igazi, őseredeti, a maga különvaló töretlen útját járó, semmi mással össze nem hasonlítható művészet, amely sehol másutt, mint itt, a mi földünkön meg nem születhetett volna.”
 
Jeromos, az ördöngős népámító milliós üzletet lát abban, ha a székely falu népét pénzzel, ígéretekkel magához édesgetve a politikusok hatalmának tömegbázisává formálja. A minden irányból nyomorgatott, válságok és világégések árnyékában gyötrődő, megtépázott, esendő és gyarló székely közösség megkísértése nem jár sikerrel. „Nem veszett el bennünk a lélek!” – mondja Gáspár, a fiatal székely legény, aki megkeseredett apjának példát mutatva nem hajlandó a közösség megrontóját szolgálni. A legnagyobb vihar után is „örvendeni akar a szív és teremni a föld”.
 
– Nehéz, súlyos téma ez ebben a vajúdó világban, de olyan humorral fűszerezi Tamási a darabját, hősei még esendőségükben is olyan szerethetők, hogy valahogy meseivé válik minden. És ezt a „kedves szomorú-mókás falut elönti végre a reggeli fény” – fogalmaz Markó Eszter rendező.
 
Az 1936-as kolozsvári ősbemutató után, ’39-ben mutatta be a Tündöklő Jeromost a Nemzeti Színház, amelyet Tamási Áron születésének 125. évfordulóján szervezett emlékév alkalmából tűzi újra műsorára a Gyulai Várszínház és a Nemzeti Színház.

2022. augusztus 10. 20.30 óra, TószínpadOnline jegyvásárlásBelépőjegy: 2900 Ft – 2400 Ft – 1900 Ft
 
Mulat a Monarchia
karanténbalett
Az Armel Opera Festival előadása
 
Dunakeszi Szimfonikus Zenekar
Sziget Art Balettkara
 
Koreográfus: Nádasdy András
Jelmeztervező: Debreczeni Ildikó
Látványtervező: Horesnyi Balázs és Madarász János
Vágó: Dunai László
Rendezőasszisztens: Perényi Luca
Karmester: Farkas Pál
Művészeti vezető: Szabó Máté
 
Az Armel Opera Festival új bemutatója egy különös időszakban, különös gondolat jegyében született. Az egész emberiség számára speciális helyzet volt a pandémia és az ezzel járó korlátozások időszaka. A pandémia idején az életörömöt, vidámságot, mozgást és szabadságot felváltották a kötött szabályok, a bezártság, a kényszerű nyugalom és a távolságtartás. Majd jött a háború…
 
Az előadás egy különleges zenés utazás az Osztrák-Magyar Monarchia korába, egy olyan korba, melynek közismert dallamai és táncai 150 éve tartják lázban a közönséget. Világhírű dallamok és lenyűgöző, korhű jelmezek idézik fel a nemesi bálok forgatagát és a Monarchia országainak tüzes táncait, polkáit, keringőit, a palotás és cigánytáncot – fiatal balett táncosok tolmácsolásában, élő zenekari kísérettel.
 
Az előadás két világ – a múlt és a jelen – ötvözésével egy harmadikat hoz létre. Megmutatja a múltat, a történelem, zene és tánc egyik legnosztalgikusabb, legcsillogóbb darabját, és közben, képekben és filmekben, megmutatja a jelen soha nem ismert, félelmetes, érthetetlen, kényszerű valóságát.