16:00 órától
 
Népzene a várnál
Sárkányhúzó Zenekar ingyenes koncertje a Térzene Programban
 
A vonós népzenét többnyire autodidakta módon tanulja a Térzene Program következő gyulai eseményének fellépője.
 
A Sárkányhúzó Zenekar 2013-ban alakult a Csökmői Nemzetközi Népművészeti Táborban verbuválódott zenészekből. A muzsikusok a sárréti és hajdúsági dalok mellett szívesen játszanak egyéb kismagyarországi és erdélyi népzenét is. A banda már számos rendezvényen, önálló táncházakkal és zenés előadásokkal hirdette – és hirdeti – a népikultúra fontosságát, közösségépítő erejét.
 

 
A Térzene Program meghirdetett alkalmai a családok, lakók hétvégi programjait gyarapíthatják és ingyenesen látogathatók. A gyulai hangversenyek természetesen remekül szolgálják a város idegenforgalmát is.
 
Belépő:
Ingyenes

18:00 órától
 
Élő zenés est a Komló étteremben
Péntekenként és szombatonként
 

A megszokottan finom ételeket kellemes élő zene mellett fogyaszthatják el a vendégek péntekenként és a szombatonként a Komló étteremben. A fellépő művész Horváth József bárzongorista. A vendéglő a hét minden napján reggel 7 és 23 óra között tart nyitva.
 
Asztalfoglalás: +36-20/427-6205. Információ: www.komloetteremgyula.hu
 

19:00 órától
 
Nyáresti dallamokA Békés Megyei Szimfonikusok fuvola triójának és kürt kvartettjének koncertje
 
A Békés Megyei Szimfonikusok fuvola triója és kürt kvartettje ad rövid hangversenyt a Rondellánál június 22-én. Nyáresti dallamok című produkciójukban Weber, Mendelssohn, Mozart, Brahms, Händel, Wagner és mások műveiből adnak elő részleteket. A hétfőn este 7 órakor kezdődő koncertjükön a részvétel díjtalan, de a szervezők a távolságtartási előírások betartását kérik az érdeklődőktől. Belépő:
Ingyenes

19:00 órától

Közönségtalálkozó a Farkasok alkotóival

 
 
Résztvevők: (Acsai Roland író, Fromanek Csaba rendező, Kása Tímea, Bodor Géza színészek).
A beszélgetést vezeti: Kiss László író, tanár Tóth G. Ildikó szerkesztő, tanár
 
 
 

17:00 órától 
 
A kutyácska
magyar népmese

Nyáry Detti és Tűzkő Sándor előadása óvodásoknak és kisiskolásoknak.

Nyáry Detti és Tűzkő Sándor interaktív előadása. Jóska, a kissé félnótás parasztember a család féltett disznóháját egy kulyacskának adja el hozomra. Közös mókára, játékra hívjuk kis és nagy nézőinket, ahol a színészekkel együtt tolhatják a mese szekerét. Óvodásoknak és kisiskolásoknak 45-50 percben

Belépő:
Ingyenes

 17:00 órától
 
A kerek kő
magyar népmese

Nyáry Detti és Tűzkő Sándor előadása óvodásoknak és kisiskolásoknak
 
A szegény halász halak helyett csak egy nagy kerek követ visz haza éhes családjának. Mégis, vagyis éppen ezért aztán minden jóra fordul. Interaktív játék népdalokkal, ritmusjátékokkal, fakanálbábokkal, tánccal, sok nevetéssel 45-50 percben.
 
Belépő:
Ingyenes
 
 

20:30 órától

Hunyady Sándor: Feketeszárú cseresznye
színmű két részben
A József Attila Színház előadása

Szereplők: Zöld Csaba, Nemcsák Károly, Pikali Gerda, Kocsis Judit, Korponay Zsófi, Turek Miklós, Quintus Konrád, Előd Álmos, Blazsovszky Ákos, Ujréti László, Botár Endre, Holczinger Szandra, Fila Balázs, Betz István, Rusz Milán, Chajnóczki Balázs, Láng József/Kiss Gábor, Suki István, Suki Benedek, Brunczlík Péter, Borgyos László

Díszlet: Götz Béla
Jelmez: Kovács Yvette Alida
Rendező: Kerényi Imre
 
Szenvedély és hazafiság Bácskában a történelem sorsfordító viharának közepén.
 
A történet kezdetén a Bácskában a magyarok az urak, de a barátságok, szerelmek nem a nemzeti hovatartozás szerint köttetnek. A szerb házaspár, Irina és Dusán az ablaka alatti szerenádra ébred: a falujukban állomásozó magyar katonák jöttek búcsúzni, indulniuk kell a frontra. Nagy mulatozás kerekedik, fülbemászó magyar és délszláv dalok csendülnek fel. A magyar főbíró is a társaságban van, ő titokban szerelmes a szép Irinába, ugyanakkor barátjának tudhatja Irina férjét, Dusánt. Irina is vonzódik a magyar férfihoz, de szerelmüket egymás elől is titkolják. A történelem az ő esetükben valóban sorsfordító, hiszen, amikor a szerbek átveszik a Bácskában a hatalmat, a magyar főbírónak menekülnie kell. Vajon mi lesz a feleségére féltékeny szerb férj és a magyar férfi barátságával, követi-e magyar szerelmét a szerb nő és hogyan éli meg a hatalomváltást a darab többi szereplője? Erről szól a romantikus, olykor drámai, máskor humoros színmű, amit gyönyörű dallamok tesznek még emlékezetesebbé.
 
Belépő:
2000 Ft – 2900 Ft 

20:30 órától

Márai Sándor Napok aug. 16-18.

Márai Sándor: Eszter hagyatéka
A Spirit Színház előadása

Szereplők: Gubík Ági, Perjési Hilda, Tóth Sándor, Hermányi Mariann, Jerger Balázs
Színpadra alkalmazta: Pataki Éva
Díszlet: Czeizel Gábor  
Jelmez: Katona Bálint
Rendező: Czeizel Gábor
 
Eszter, egy középkorú nő, akit „az élet oly csodásan megajándékozott és oly tökéletesen kirabolt”. Elszegényedett kisnemesi miliőben éli életét Nunuval, a családi rokonnal, és a ház barátaival, Tiborral és Endrével. E csipkerózsika-álmot alvó, titkokat féltve őrző mindennapokba egy távirat tör be. Lajos visszatér. Húsz év után visszatér. Lajos, Eszter nagy szerelme, a férfi aki kirabolta őt, a hazug, aki őt szerette és mégis nővérét, Vilmát vette el feleségül. Lajos bájától és romboló erejétől Eszter körül mindenki fél, hiszen mindenkinek van veszteni valója…. De vajon miképpen fogadja Eszter a visszatérést? Meg tudott bocsátani vagy sem? És egyáltalán mi áll a hazaérkezés mögött? „Látod, Eszter, a viszontlátás csaknem rejtélyesebben izgalmas, mint az első találkozás…”
 
Márai Sándor örökösének az engedélyét a Balla-Sztojkov Irodalmi Ügynökség Kft. és a Hofra Kft. közvetítette.

 
Belépő:
1900-2400-2900 Ft

 

17:00 órától

Márai Sándor Napok aug. 16-18.

Márai Sándor: Hallgatni akartam
A Vígszínház előadása

Előadja: Hegedűs D. Géza
Zene: Tallér Zsófia Dramaturg: Radnóti Zsuzsa A rendező munkatársa: Frigyesi Eszter
Rendező: Marton László
“Szeretném elmondani, mi történt a polgári műveltséggel abban a tíz évben, amelynek kezdetét önkényes időszámítás nélkül az osztrák függetlenség megszűntének, az Anschlussnak napja jelenti.”

A Hallgatni akartam című művet az Egy polgár vallomásai harmadik, befejező kötetének szánta Márai, 2013-ig azonban az író hagyatékában, kiadatlanul kallódott. A kéziraton 1950 szerepel befejezés gyanánt, vagyis ez a mű tekinthető Márai első, emigrációban írt, befejezett művének. Az író maga választotta kezdődátuma az Anschluss, Ausztria 1938-ban történt hitleri megszállása, mely történelmi eseménnyel Márai szerint elveszett a klasszikus Európa. A Hallgatni akartam vallomás egy értékvesztett időszakról, egyben pontos rajza a polgári Európának és Magyarországnak, Hegedűs D. Géza felejthetetlen előadásában.
 
Belépő:
2900 Ft

 

20:30 óraától

Márai Sándor Napok aug. 16-18.

Márai Sándor: Kaland
A kassai Divadlo Thalia Színház előadása
 

Szereplők: Illés Oszkár, Kiss Szilvia m.v., Varga Lívia, Madarász Máté, Bocsárszky Attila, Rab Henrietta, Szpisák Gyula m.v., Kelemen Csaba m.v.
Dramaturg: Pásztó András m.v. Rendező: Beke Sándor

Dr. Kádár Péter professzor minden tekintetben sikeres. Igazgatói kinevezés, előkelő magánpraxis, ifjú feleség, kiváló munkatársak. Azonban néhány óra leforgása alatt kellemetlen meglepetésben lesz része orvosként is, férfiként is. Nem is sejti, hogy amíg őt ünneplik, addig hűségesnek hitt kollégája szökésre készül feleségével, Annával. Kádár elengedi Annát? Hol van a harmónia a szakmai sikerek és a magánélet között? A Kalandnak, Márai Sándor legsikeresebb színpadi művének az ősbemutatója 1940-ben volt Budapesten a Nemzeti Színház Kamaraszínházában. Aztán több mint háromszázszor játszották, sőt filmváltozata is született. Jogosan merül fel a kérdés: miben rejlik ennek az egyetlen helyszínen néhány óra alatt lejátszódó drámának a sikere? Márai úgy írta meg a történetet, hogy a cselekmény során valamennyi szereplő élete megváltozik. A Kaland a szerelem, a hűség és a hűtlenség, a karrier és a hivatástudat, a siker és a bukás drámája.
 
Belépő:
1900 Ft – 2400 Ft