20:30 órától

 
Erdélyi Hét (augusztus 1-7.)

Örkény István: Tóték
tragikomédia
A gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház előadása

Szereplők: Faragó Zénó, Kolozsi Borsos Gábor, Bartha Boróka, Szilágyi Míra, Dávid A. Péter, Mosu Norbert-László, Máthé Annamária, Fodor Alain Leonard

Dramaturg: Fischer Botond Díszlet- és jelmeztervező: Cristina Milea Koreográfus: Andrea Gavriliu Díszlettervező asszisztens: Miruna Croitoru, Ion Cornescu Rendező: Florin Vidamski
 
A gyergyói Tóték térben és időben elhelyezhetetlen. Valahol magyar nyelvterületen játszódik, nagyjából ennyi biztos. Világa egy posztapokaliptikus világ, ezt az érintetlen szigetet a pusztulás és agresszió káoszában még egy ideig fenntarthatják az illúziók, de a burkon túli valóság beszivárgása az őrnagy érkezésével elkerülhetetlen. Az előadás a mások által (jószándékúan vagy akaratlanul) krízishelyzetbe kényszerített embert vizsgálja, az áldozat-hóhér fogalompár révén pedig főként az áldozatképzés folyamatát. A boldogság és egy ideál elérésének illúziója, legyen bármilyen apró vagy hatalmas is ez a bizonyos ideál. Az áldozathozatal szükségességének a parabolája abban a pillanatban, mikor az ismert emberi élet díszleteit elkezdi fenyegetni a háború által meghatározott, domináns agresszió.
 
„Ha igaz, hogy életünk a remény és reménytelenség ingajátéka, akkor maga a létezés nem abszurd, csak azzá válhatik, bizonyos helyzetekben, korszakokban, időpontokban. Amikor már reménytelenül cselekszünk, akkor az a cselekvés abszurd. Én azt vallom – és ezt példázzák a Tóték -, hogy az ember egyetlen kiútja atett. (…) Ilyen értelemben, a reménytelenség állapotában, Tót Lajos valóban »abszurd hőssé« lesz.” (Örkény István)
 
Belépő:
2000 Ft – 2900 Ft
 

17:00 órától

 
Erdélyi Hét (augusztus 1-7.)
 
Parancsolatok
Farkas Wellmann Éva és az Evilági együttes előadása
íz vers, tíz dal, tíz grafika
 
A Parancsolat-verseket felolvassa: Farkas Wellmann Éva.
 
A Tízparancsolat mai, friss értelmezését vállalta el három éve egy költő, egy zenekar és egy grafikus. A projekt már napvilágot látott egy gyönyörű kiadvány formájában is: Farkas Wellmann Éva parancsolatverseit Orbán Ferenc zenésítette meg, az Evilági együttes készített belőlük egyedi hangzásvilágú albumot, mely lemezmellékletként található a kötetben. Amiben minden oldalt Ferencz Zoltán grafikái díszítenek, amelyek időközben már díjat is nyertek a Bukaresti Nemzetközi Grafikai Biennálén.
Hívőknek és világiaknak egyaránt ajánlható.
A budapesti, sepsiszentgyörgyi, békéscsabai premierek után a produkció Gyulán az Almásy-kastély kápolnájában tekinthető és hallgatható meg.
 
Belépő:
A belépés ingyenes
 

 
Fotó: Mohácsi László Árpád
 

20:30 órától  
 
Szép Ernő – Guelmino Sándor: Lila ákác
A nagyváradi Szigligeti Színház előadása

Szereplők: Sebestyén Hunor, Román Eszter, Tasnádi-Sáhy Noémi, Kardos M. Róbert, ifj. Kovács Levente, Gajai Ágnes,Hajdu Géza, Kiss Csaba, Balogh Attila, Lajter Márkó Ernesztó, Kocsis Anna

Rendező: Botos Bálint
Díszlet- és jelmeztervező: Bajkó Blanka Alíz 
Koreográfus: Györfi Csaba

Senki nem beszéli úgy a huszadik század első felének magyar- és hamisítatlan pesti nyelvét, mint Szép Ernő, senki nem mesél olyan izzó és költői szenvedéllyel a fiatal szív botladozásairól, mint Szép Ernő, senki nem ébreszt bennünk annyi iróniával teli nosztalgiát, mint Szép Ernő. Csacsinszky Pali úgy csacsi, mint a mai napig bármelyikünk tud fiatalságában eltévedni: úgy fantáziál a szerelemről, úgy vágyakozik valami ideálisra, hogy nem veszi észre az ölébe pottyant igazi és valóságos szerelmet, az igazi vágyat, a természetes odaadást — nem veszi észre az elragadó és egyszerű varrólányt, Tóth Mancit. Mire ráébred mit veszíthet, igazi szerelmével már robog a vonat egy távoli város felé. És aztán? “Csak úgy lóg, szólóban, gyáván és nyomorultul a szívével az ember.”
 
Erős vizuális és hanghatások használata miatt az előadás megtekintését terhes anyáknak, epilepsziásoknak valamint pacemakerrel rendelkezőknek nem javasoljuk!
 
Belépő:
1400-1900-2400 Ft
 

 

 17:00 órától

 
A színház zenéje – Cári Tibor koncertje

A Csíky Gergely Állami Magyar Színház és a Yorick Stúdió előadása
 
A zenekar tagjai: Cári Tibor − zeneszerző, zongora Carmen Păulescu − hegedű Domahidi Kata − cselló Wilhelem Andras – cselló Szabo J. Attila − cselló Sebestyen Aba, Borbély B. Emília, Magyari Etelka, Molnos András Csaba, Kiss Attila − ének
 
“A színház zenéje” egy független, úttörő művészeti project, mely újító szándékkal indult útjára évekkel ezelőtt az eredeti, élő színházi zene népszerűsítése érdekében. A romániai színházi előadások nagy része következetesen lekicsinyli és figyelmen kívül hagyja az eredeti zene szerepét az összművészeti alkotásban.
A kényelmes, egyszerű megoldásokat választja. Ennek a jelenségnek több oka is van. Az előadáshoz komponált és az élő zene megemeli a produkció kiadásait. Ezért a színházak rendszerint előnyben részesítik a felvételről használt zenei illusztrációkat. A rendezők gyakran elvállalják a saját alkotói elképzelés részeként az előadások zenei szerkesztését, miután az ezért járó gázsit is felveszik. A színészek zenei képzettségének hiányossága is gyakran odavezet, hogy a rendező leegyszerűsíti az előadás zenei világát, vagy akár le is mond az élő zenéről. A színházi zene mai helyzete abból is látható hogy a zenei évadok figyelmen kívül hagyják ezt a zenei műfajt, és nem képezi részét a programjaiknak. A kivételek ritkák és figyelemre méltóak. Egy ilyen kivétel „A színház zenéje” projekt. A program tulajdonképpen egy kulturális üzenet, melynek a célja, hogy kifejező művészi eszközökkel győzze meg a hallgatóit a színházi zene értékéről és fontosságáról.
 
Belépő:
1900 Ft
 

 

20:30 órától

Erdélyi Hét (augusztus 1-7.)

Swan Lake Revisited – Hattyúk tava újratöltve
A temesvári Csíky Gergely Állami Magyar Színház előadása

Szereposztás: Aszalos Géza, Bandi András Zsolt, Borbély B. Emília, Csata Zsolt, Csábi Anna, Kiss Attila, Kocsárdi Levente, Lőrincz Rita, Lukács Szilárd, Magyari Etelka, Mátyás Zsolt Imre, Mihály Csongor, Molnár Bence, Molnos András Csaba, Simó Emese, Tar Mónika, Tokai Andrea, Tóth Eszter Nikolett, Vass Richárd

Rendező: Kokan Mladenović
Koreográfus: Andreja Kulešević
Zeneszerző: Irena Popović
Dramaturg: Góli Kornélia
Rendezőasszisztens: Szerda Zsófia
Mi történt a mesékkel? Mi történt a hattyúkkal? Mi történt a tóval? Mi történt velünk? Mikor léptünk ki a mesékből úgy, hogy észre sem vettük? Miben hiszünk ma, míg tapossuk a tikkadt földet, ahol valaha tó volt? Tudunk még történeteket mesélni? Ha tudunk, vajon azok hasonlítanak-e a mesékre? Ha hasonlítanak – vajon a mesénknek boldog vége lesz?
 
Belépő:
1400-1900-2400 Ft
 

 

20:30 órától

Duncan MacMillan: Dolgok, amikért érdemes élni
A Játékszín előadása
 
Bereczki Zoltán egyszemélyes, rendkívül szórakoztató és megható darabja amerikai mintára, a nézővel közvetlen párbeszédet folytató, rögtönzésekkel tűzdelt előadás – Duncan MacMillan tollából.
Bereczki Zoltán: „Én először a szövegkönyvet olvastam el. Amint a végére, értem egyértelmű volt, hogy egy különleges anyagról van szó mind a sztoriban, mind az improvizációs jelenetekben. Maga a történet nagyon egyszerűen van megfogalmazva, ugyanakkor éppen emiatt tud jól belekanalazni az ember lelkébe. A színházi körülményekkel megtámogatva, mint a fények, a hangok és maga a színészet, nagyon tud működni. Itthon már bemutattuk a Centrál Színházban és Székesfehérváron is, mindkét esetben női főszereplővel, és ezekben az előadásokban mint alkotó és mint producer működtem közre. Viszont az eredeti darabot férfi színészre írták, így amikor megvettük a jogokat, már tudtuk, hogy itthon is megnézzük a darabot egy férfi szemszögéből. (…) Ezt az előadást nem lehet korcsoportokra, célközönségre behatárolni. Mindannyiunkról és mindannyiunkhoz szól. Aki nyitott szívvel és lélekkel ül be a nézőtérre, arra hatni fog. Lehet 18 vagy 88 éves.”
 

 
Belépő:
2400-2900-3400 Ft
 

 

20:30 órától
 
Hubay Miklós: Elnémulás
A Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza előadása

Szereplők: Osgyáni Mihály, Kovács Vanda, Géczi Zoltán, Lovas Emília

Díszlet: Őze Áron Dramaturg: Balassa Eszter Rendező: Őze Áron
 
A megrendítően szép darab a kis nemzetek nyelvéért érzett felelősség balladisztikusnak is mondható drámája. A sivatag közepén, egy katonai sátorban egy férfi, egy nő és egy pap van összezárva – a halálraítélt asszony utolsó éjszakáját töltik együtt. Ha ő virradatkor meghal, egy nép nyelve is eltűnik vele.
„Miért épp nekem kelljen drámaírói feladatként szembenéznem a 20. század (s talán a következő századok) legrohadtabb tendenciájával: a kisebbségi és egyéb védtelen etnikumok nyelvének, kultúrájának üldözésével – esetleg a kultúrahordozó etnikumnak is a kiirtásával -, vagy ahogy ma az újságírók és diplomaták finoman mondani szokták (micsoda vérlázító eufemizmus ez!), az úgynevezett etnikai tisztogatással?” – tette fel magának a költői kérdést Hubay Miklós, mielőtt egy eltűnőben lévő nyelv utolsó képviselőinek kérésére befejezte félbehagyott művét, az Elnémulást.
 

Az előadást 16 éven aluliaknak nem ajánljuk!

 
Belépő:
1400-1900-2400 Ft
 

 

20:30 órától

Eck Attila:
A veszett brigadéros

Oratorikus kuruc western
A Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház előadása

Szereplők: Ferenci Attila, Kacsur András, Orosz Melinda/Vass Magdolna, Tarpai Viktória/Mónus Dóra, Sőtér István, Szabó Imre, Szilvási Szilárd, Gál Natália, Séra Dániel, Cséke Adrienn, Kiss Szabolcs
Kurucok, Pletykások, táncosok: a Kárpátalja Néptáncegyüttes táncművészei

Rendezte: Gyevi-Bíró Eszter
Írta: Eck Attila
Koreográfus: Sikentáncz Szilveszter
Ez nem történelmi dráma. Nem színpadi tabló, amely fő küldetésének azt tekinti, hogy a Rákóczi-szabadságharc eseményeit hitelesen prezentálja. Nem. Ez a darab úgy viszonyul a magyar történelem ezen időszakához és Esze Tamáshoz, ahogy Sergio Leone westernjei a vadnyugat pisztolyhőseihez, vagy KurosawaAkira mozgóképes csodái a középkor szamurájaihoz: ez az antihősök mitikus eszközökkel újrateremtett ideje. A világ rendjének megváltozása miatt az egyén a morális értékek határvidékére szorul, ahol már csak a törvényen kívüliek erő alapú igazságtétele létezik, ahol az íratlan becsületkódex felülírja a hatalom szavát. Az elvhűségnek ez a formája viszont csak vérben ázó káoszt és hullahegyeket szülhet. Az antihősnek szüksége van egy új eszmére, amely célt és eszközt ad jogos haragjának. És ezt az eszmét valakinek képviselnie kell. Esze Tamásnak és a kurucoknak szüksége van Rákóczira.
 

Az előadás a Rákóczi-emlékév keretében, a Rákóczi Emlékbizottság támogatásával, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) felkérésére, a BGA közreműködésével jött létre.
 
 
Belépő:
1400-1900-2400 Ft
 

 

20:30 órától

Kárpát-medencei Irodalmi Gála
Az Előretolt Helyőrség Íróakadémia előadása

 

Fellépnek: Bék Timur (Bonyhád-Szeged) Gál János (Budapest) Juhász Kristóf (Budapest) Leczo Bencze (Komárom) Marcsák Gergely (Beregszász) Nagy Koppány Zsolt (Székelyudvarhely-Budapest) Nagy Lea (Budapest) Pejin Lea (Zenta) Polgár Kristóf (AbonyKolozsvár) Shrek Tímea (Beregszász) Vöröskéry Dóra (BékéscsabaSzeged) Zalán Tibor (Budapest)
 
Zenél: Gál János, Marcsák Gergely és Pejin Lea Szerkesztő-műsorvezető: Orbán János Dénes Magyarország Babérkoszorúja díjas költő, író, az Előretolt Helyőrség Íróakadémia vezetője
 
Az Előretolt Helyőrség Íróakadémia 2016 óta népszerűsíti Kárpát-medence-szerte meghirdetett programját, folyamatosan bővülő tagsággal. Célja, hogy felfedezze az irodalmi tehetségeket határoktól függetlenül, és szakmai, valamint anyagi lehetőségeket nyújtson álmaik beteljesítéséhez.
A gyulai gálaesten egy színpompás keresztmetszetet kínálnak az Íróakadémia munkásságából: oktatók, mentorok és pályakezdők együtt lépnek színpadra, ezzel is jelezve, hogy csapatként, szinte családként működnek együtt ebben az irodalmi közösségben. Többszörösen díjazott szerzők, friss kötetes vagy éppen debütálni készülő fiatal tehetségek vidám, zenés és érzelmes, magas színvonalú produkcióját láthatják-hallhatják majd – és szinte kizárt, hogy legalább egy költő vagy író ne lopná be magát a nézők szívébe hosszabb távra is!
 
A belépés ingyenes, regisztrációhoz kötött.

 

20:30 órától
 
Andrási Attila: Fehér szarvas
történelmi dráma
Az Udvari Kamaraszínház előadása

Szereplők:Szabó Sipos Barnabás, Szemerédi Bernadett, Stelly Zsófia, Széplaky Géza, Dóczy Péter, Kákonyi Tibor, Jónás Gabriella, Krizsik Alfonz, Kálló Béla

Jelmez: Harák Judit Díszlet: Húros Annamária Dramaturg: Szigeti Réka Rendezte: Andrási Attila
 
Egy házasság, melyen átgázol a történelem. Egy szépasszony, aki könnyed lábbal táncol az érte epekedő urak gyűrűjében. Történik a múlt század második évtizedének elején, utolsó koronázott Királyunk két hazatérési kísérlete között, Erdélyben és a Székesfővárosban. Háttérben az elszakított magyarság vesszőfutásának kezdete jogfosztottságának első napjaiban, valamint a Székesfőváros megfeszítettsége Királya és Kormányzója között. Előtérben az összeomlás körhintája, amely véletlenszerűen taszít méltót a sárba, és repíti az alantast akár magas méltóságra. Karakán László, egy elveszejteni kívánt, dicső kor utolsó fehér szarvasainak egyike, a Katonai Mária Terézia Rend kitüntetett tisztje megpróbáltatásain keresztül valós képet kapunk a 20-as évek elejének magyar viszonyairól s példát bátorságból, hitből, emberségből, hazaszeretetből és szerelemből.
 
Belépő:
1400-1900-2400 Ft