A magyar kultúra napját megelőzően, de ahhoz kapcsolódóan január 17-én tart nyílt napot a Székely Aladár Fotóklub. A Kohán Képtárban rendezendő, térítésmentesen látogatható eseményen csupa-csupa különlegességgel, például a képalkotás, valamint a nagyítás hagyományos folyamatával ismerkedhetnek meg az érdeklődők. Arra is lehetőség adódik, hogy szemügyre vegyék Vágvölgyi Mihály 6-800 darabos fényképezőgép-gyűjteményének legizgalmasabb példányait.
 

A fotózás múltja és jelene végtelenül érdekes téma, ami igazán megérdemli, hogy szakavatott előadók mutassák be. A Székely Aladár Fotóklub vezetője, Bánfi Barnabás az eseménnyel összefüggésben elmondta, a január 17-én tartandó nyílt nap a magyar kultúra napjához kapcsolódik, és leginkább arra szolgál, hogy a fotózással, valamint a több mint 35 éves fotóklubbal kapcsolatosan felmerülő összes kérdést meg tudják válaszolni.
 
Van miről mesélni, hiszen óriási változások zajlottak már „csak” ebben a három és fél évtizedben
is.
Vágvölgyi Mihály nagyszámú kollekciójából a mérföldköveket jelentő példányok, a legjellemzőbb 30-35 fényképezőgép lesz megtekinthető, melyek között az úgynevezett síkfilmes masina, a tekercsfilmes és kisfilmes gép, továbbá néhány digitális fényképezőgép is megtalálható.
 
A Székely Aladár Fotóklub alapvetően 1984 óta működik, a története azonban ennél régebbre nyúlik vissza. Korábban szakkörként működött, majd a vezetők a jelenlegi szervezeti forma mellett döntöttek. A fotóklub az eltelt néhány évben megyei szinten is kifejezetten aktív szervezetté nőtte ki magát, a gyulaiak mellett sarkadiak, mezőberényiek, békéscsabaiak és elekiek is látogatják a foglalkozásaikat.
 
A 25 fős szervezet tagjai a fotóművészet számos ágát művelik. A hagyományos stílusok képviselői mellett természetesen megtalálhatók náluk a számítástechnika korszerű vívmányait alkalmazó fényképészek is. A klub szakmai tekintélyére jellemző, hogy a foglalkozásaikat nem csupán a kedvtelésből fotózók látogatják, hanem fényképésztanulók, sőt a tagok között hivatásos fotóriporterek is megtalálhatók.
 
 

19:00 órától

Közkívánatra ismét a Gyulai Várszínház Kamaraszínpadán
Galambos Attila – Bodor Böbe: Frida Kahlo
szenvedélyes életigenlés egy részben
A Bartók Kamaraszínház előadása
 

Szereposztás:
Frida Kahlo: Kovács Vanda
Diego Rivera, Apa, Leo doktor: Ilyés Róbert
Lupe, Tina, Cseléd, Hölgy, Georgia, Cristina, Natalia, etc.: Auksz Éva
Alex, Jorge, Pablo, Morrow, Nelson, Trockij, Miklós, etc.: Géczi Zoltán
Díszlet, jelmez: Bartha Andrea
Vetítés: Büki András
Súgó, rendezőasszisztens: Szekeres Petra
 
Rendező: Bodor Böbe

Frida Kahlo a 20. századi festőművészet és politikai közélet ikonikus nőalakja, aki a mai kor számára nem véletlenül vált hiteles példaképpé. Élete, karaktere, önkifejezésének útjai és eszközei izgalmas világot tárnak fel. Látomásos, ősi kultúráktól átitatott alkotásai, szürrealistának mondott képi világa bonyolult és mély érzelmeit tükrözik. Szenvedélyesen perzselő élnivágyása, női bölcsessége minden szenvedését felülírta…amiből nem keveset mért rá a sors. A Mexikóban született német, spanyol és indián felmenőkkel rendelkező bonyolult vérvonalú különc nem meglepő, hogy megbabonázta DiégoRivérát, az akkori mexikói kortársművészet festő óriását és lett a felfedezettje, szerelme, barátja és felesége egy életen át. Az előadás életükön, alkotásaikon keresztül mutatja meg azt a példaértékű őszinteséget és azt a megfejthetetlen és megfogalmazhatatlan, mindent elsöprő alkotási energiát, mely képes még a halállal is farkasszemet nézni.
 
 

19:00 órától

Hajdú Szabolcs: Kálmán nap
A Látókép Ensemble produkciója
A Látókép Ensemble Hajdu Szabolcs színházi és filmes alkotóközössége. Azé a film- és színházrendező Hajdu Szabolcsé, aki a saját lakásában, családjával forgatta le az Ernelláék Farkaséknál című nagy sikerű filmet.
 

Előadja:
Török-Illyés Orsolya
Földeáki Nóra
Szabó Domokos
Gelányi Imre
Hajdu Szabolcs
Írta és rendezte: Hajdu Szabolcs
Díszlettervező: Antal Balázs
Zene: Hevesi Nándor
Produkciós koordinátor: Eszes Fruzsina
Fény: Bántó Csaba
Hangtechnikus: Vereb Szabolcs
 
A Kálmán-nap akár az Ernelláék Farkaséknál színpadi változatának a folytatásaként is kezelhető, arról az életszakaszról szól, amikor a történet szereplői felismerik, hogy minden csak ismétlődés az ember életében, sok fordulat már nem várható, nincs több kockázatvállalás, őrzése van annak, ami már megvan, mert nincs idő és erő újrakezdeni.
 
A történetek mindig ugyanazok, csak más és más fénytörésben tűnnek fel a különböző időszakokban. Megtalálni a nyelvet, a hangütést, hogy érvényesen szólalhassanak meg ezek az alapmesék – ez erős motiváció mindannyiunk számára. Életre kelteni, jelen idejűvé tenni az archetipikus karaktereket, hogy felismerhetőek és beazonosíthatóak legyenek. A jelen tettenérése, megragadása a cél, hogy a beazonosíthatóság révén, továbbgondolásra késztessünk, támpontokat adjunk a problémák feldolgozásához.
 
A történet, történetünk látszólag egyszerű, egy kis semmiség, végtelenül hétköznapi eset, apró ügy. De mi pontosan ezt a picit szeretnénk megmutatni, mert hiszünk benne, hogy ami a papíron láthatatlan, a színpadon láthatóvá válik, az apróság nagy lesz, éppen akkora méretű, ami már elég a beazonosíthatósághoz, ami tájékozódási pontokat, megerősítést, esetleg vigasztalást ad a nézőnek.
 
Produkciós partnerek: REÖK – Szeged; Páholy Lakásszínház – Debrecen; B32 – Budapest
 

19:00 órától

Döbrentei Sarolta: Sára asszony
A Nemzeti Színház és a marosvásárhelyi Spectrum Színház közös produkciója

Szereplők:
Sára, negyvenes asszony: Söptei Andrea
György, ötven éves férfi: Szarvas József
Demeter Mór, lelkipásztor, huszonöt éves férfi: Berettyán Sándor
Bözsi néni, hatvan éves asszony: Szász Anna m.v.
Erzsike, huszonnyolc éves nő: Márton Emőke-Katinka m.v.
Miksai Tibor doktor, negyven éves férfi: Tatai Sándor m.v.
Demeter Boldizsár diák, húsz éves fiatalember: Ruszuly Ervin m.v.
Idős lelkipásztor: Varga József
Prímás: Kiss B. Ádám m.v.
Táncosok: Sosovicza Fanni m.v.
Bodnár Dániel m.v.
Díszlettervező: Székely László
Jelmeztervező: Bianca Imelda Jeremias
Dramaturg: Verebes Ernő
Rendezőasszisztens: Herpai Rita
Rendező: Vidnyánszky Attila
 
Egy 19. század eleji, sokgyermekes család története a Sára asszony. Ez a család lehetne akár hétköznapi is, ám kálváriája, s az ezt követő végkifejlet mégis példává, sőt, történelmi jelentőségűvé emeli.
 
Sára asszony és férje György, Misikét, hetedik gyermeküket temetik. Sára fásult, György összeomlott. A gyermekáldás bősége eddig végeláthatatlan tragédiába fulladt. A tiszteletes vigasztaló szavai gépies és öncélú védőbeszédekké silányulnak, az Úr kegyelemteljes hatalma gyilkos súlyként nehezedik a világra, az orvos tehetetlensége pedig, mintha visszájára fordítaná a segíteni akarást, szinte meghívja a halált, hogy megállapíthassa: ember itt nem tehet semmit.
 
És ekkor, mintha csak parancsszóra, megérkezik Demeter Bendegúz, a felvilágosult fiatalember, a tiszteletes unokaöccse, aki büszkén vállalja ateista voltát. A fiatal lázadó jelenléte és szavai végleg ellehetetlenítik hitében Sára asszonyt. György még küzd, de a „pallón átsuhanó” boszorkányság szelleme, ösztönös, pogány gondolatok felé űzik a családot. Az istentelenség teret hódít a faluban, Sára asszony nyíltan bevallja, ő már nem hisz. Harcot vív önmagával és környezetével is, érvényes válaszokat keresve gyümölcstelennek tűnő élete romjain. Azután ismét áldott állapotba kerül, de már a temetésre is készül, hiszen elkerülhetetlennek tartja az elkövetkező sorscsapást.
 
De vajon ki lesz az új jövevény? A válasz szentesíti az újjászülető hitet, Arany János személyében.
 
Döbrentei Sarolta számos sikeres nagyjáték- és tévéfilm forgatókönyvének elkészítésében vett részt. Dramaturgként dolgozott többek között a Kincsem és a Liza, a rókatündér című filmekben.
 
Belépő:
Bővebb információ hamarosan!

19:00 órától
 
Grecsó Krisztián: Megyek utánad

Az előadás a MASZK Egyesület (Szeged), az Orlai Produkciós Iroda és a FÜGE együttműködésében készült.
Rendező: Dékány Barnabás
 
Szereplők:
Mészáros Béla
Kurta Niké
Baki Dániel
Író: Grecsó Krisztián
Színpadi változat: Bíró Bence
Látvány: Ottlik Jikka
Rendezőasszisztens: Vincze Petra

Hogyan is lehetne jobban elmesélni egy ember életét, mint a szerelmei történetén keresztül? Erre, és saját boldog-boldogtalan pillanatainkra, éveinkre gondolunk, miközben Daru történetével ismerkedünk.
 
Grecsó Krisztián 2014-es nagy sikerű regényének főhőse leltárt készít. Miközben fölidézi korábbi kapcsolatait, önmaga régi verzióit, önvizsgálatot tart, megrajzolja saját önarcképét. Grecsó nem azt írja meg, ami Daruval történt, hanem azt, ahogy Daru visszaemlékszik arra, ami és ahogyan történt. Az emlékezés pedig nem csak keserédes nosztalgiázás, hanem a homályos múlt és vágyott jövő bizonytalan kimenetelű küzdelme. Daru kapcsolatai nevelődési, átalakulási szituációkat idéznek elő, miközben feltárul lelkivilága, belső konfliktusai. Amikor pedig kész a leltár, lehet továbblépni. Vagy mégsem? Sokszor igaz a mondat: „Az akartam lenni, ami csak akkor vagyok, amikor majd az akarok lenni, ami akkor voltam.”
 

„Daru megy, és látja magát, ahogy elhízik, aztán újra lefogy, hogy elköltözik innen, aztán vissza, aztán megint el, látja a lehetséges jövőt. És egészen biztos benne, hogy így lesz. Megy maga után, elöl megy Daru, utána ő, és ha tudná, sem akarná utolérni, de mivel ilyen kiszámítottan telik majd minden, nem is akarja. Sokkal többet tud magáról, mint amennyit tudni érdemes, vagy mint amennyit el lehet viselni.”

Támogató: Nemzeti Kulturális Alap Színházművészet Kollégiuma

 
Belépő:
Bővebb információ hamarosan!

19:00 órától
 

A Kokas Duó koncertje
Kokas Katalin és Dóra koncertje

 
 
Belépő:
Bővebb információ hamarosan!

9:00–18:00 óráig
 
A “képalkotás folyamata” kezdetektől napjainkig
A Székely Aladár Fotóklub nyitott napja a magyar kultúra napja alkalmából
 
 
Vágvölgyi Mihály, a Székely Aladár Fotóklub tagjának gyűjteményéből:
A sötétkamra titka, avagy a nagyítás folyamata tárgyiasult formábanA filmes fényképezés fejlődése – fényképezőgép kiállítás
 
 
Belépő:
Ingyenes

18:00 órától
 
A Szent Vince Borrend I. Jótékonysági Bálja
Gyula város Vigadójában
 
Fővédnök: Dr. Görgényi Ernő, Gyula Város PolgármestereVédnök: Dr. Kovács József, Országgyűlési képviselő
Vacsora: A vacsorát a Békés Megyei Culinary Team olimpiai- és világbajnok mesterszakácsai (a borrend tagjai) készítik el és szolgálják fel a kedves vendégeknek.
 
A hangulathoz a zenét Kepenyes Pál (a borrend tagja) és zenekara szolgáltatja.Az estét vendégfellépők, tombola húzás és meglepetések színesítik.Báli belépő ára:
12.000 Ft/főTartalazza a gálavacsorát és a vendégváró falatokat és italokat.
 
Jegyek elővételben és személyesen is megvásárolhatók 2020.02.20-ig az alábbi értékesítési pontokon:

Lukács Sándor, a Borrend Nagymesterénél. Tel.: +36-30/985-1474, lukikergyula@globonet.hu
Cséfán Tivadarné Éva, Kancellár. Tel.: +36-30/985-9907, mozaikrex@t-online.hu
Gyulai Művelődési Központ, Béke sgt. 35., Tel.: 463-544, info@gyulakult.hu
Gyulai Turisztikai Nkft és Tourinform iroda, Kossuth u. 7., +36-66/561-680, info@visitgyula.com

A bál bevételéből támogatást kap:

Viharsarki Koraszülöttmentő Alapítvány
Kádas György Alapítvány
Szent Ferenc Szegényei Alapítvány

19:00 órától
 
Nagyon kellett szeretniök – felolvasószínház a Gyulai Várszínház Kamaratermében
 
Bővebb információ hamarosan!

19:00 órától
 
Santa Driver koncert
 
„ezt csinálni valószínűleg jobb, mint hallgatni”, és nem akar tetszeni sem mindenáron. Miközben kivehetőek a kortárs progresszív rock, az electronica vagy a modern creative szókapcsolattal illetett jazz ihlető elemei, ezek sokszorosan átszűrve buknak felszínre, „santásan”.
 
Belépő:
Bővebb informávió hamarosan!